Könnyentanulás.hu

Ezt a témakört egy önálló oktatóanyag formájában fogjuk részletesen eléd tárni. Addig is következzék egy kis ízelítő:

A tanulás legfontosabb feltétele a motiváció.
"Motiváció nélkül nincs tanulás"

Biztos lehetsz abban, hogy ha nem érdekel az amit tanulnod kell, ha a figyelmedet más vonja el, ha csak úgy muszájból foglalkozol kicsit a tananyaggal, akkor annak nem lesz jó eredménye.
Ha eredményesen szeretnél tanulni, akkor az első teendőd, hogy motivációt teremtesz a megtanulni kívánt téma, tananyag iránt.

A motivációteremtésnek sokféle módja van.

• Gondold át, hogy mit tudsz az adott témakörről, majd ellenőrizd a tudásodat a tananyag segítségével.
  Ezzel kíváncsiságot ébresztesz magadban arra, hogy mennyire helytálló és teljes a tudásod.
   
• Keresd meg azt a tényezőt, ami motiválhat abban, hogy hajlandó legyél odafigyelve, érdeklődéssel fordulni a tananyag felé.
  Például, képzeld el hogy mire fogod használni azokat az ismereteket, amelyeket meg szeretnél tanulni.
  Képzeld el azt az előnyt amihez hozzájuthatsz azzal, ha megtanulod az anyagot.
   
• Nagyon sokat segít, ha egy olyan feladat végrehajtása előtt állsz, amelyhez szükség van azokra az ismeretekre, amelyeket az előtted álló tananyag tartalmaz. Ez esetben meg van a megfelelő motiváció. Persze, csak akkor, ha valóban meg akarod oldani a feladatot.
   
• Ösztönző lehet, ha magad elé képzeled azt a problémát, amelyet az ismeretek hiánya, a tananyag megtanulásának elmaradása okozhat a számodra. Az emberek szeretik elkerülni a problémákat.

A tanulás első lépése:
Első találkozás az ismeretanyaggal

Kulcsszó a figyelem és a koncentráció!

A tanulás első lépése során találkozol a tananyagban szereplő ismeretekkel. Tényekkel, összefüggésekkel, következtetésekkel, …

Két dologgal kell feltétlenül tisztában lenned ennek kapcsán:

1. Az elménk egy háromnegyed órás előadásból, oktatóvideóból csupán 4-5 ismeretet képes rövid távon, olyan mértékben rögzíteni, hogy arra még másnap is megfelelően emlékezz.

Ez azért van így, mert a "rövidtávú memóriánk" kapacitása véges. Nem képes korlátlan mennyiségben megtartani az oda eljutott információt.

Azt is mondhatjuk, hogy a rövidtávú memória olyan, mint egy 4-5 ismeret szállítására alkalmas futószalag.

Amikor a futószalag megtelik, csak úgy tehetsz fel rá új ismeretet, ha a végéről egyet lepottyantsz.
Az elménk a hallott, olvasott, látott ismerethalmazból igyekszik kiválasztani a számára legfontosabbakat. Ezeket a fontosnak ítélt információkat teszi a rövidtávú memória futószalagára.

Na, de mi a legfontosabb a számára?

Az első találkozás alkalmával kicsi esélye van annak, hogy megfelelő ismeretek hiányában, sikerül jól kiválogatnod a lényeget. Az elméd azt fogja lényegesnek tekinteni, amit a megértett információk közül a leginkább érdekesnek, fontosnak ítél. Azt fogja kiemelni az elé tárt információk közül, amit a leginkább képes a meglévő ismereteinkhez illeszteni, és ami a leginkább érdekes, fontos hasznos a számára.

2. Az az igazság, hogy az agyunk ugyan nagyon halványan, de minden, megfelelő figyelemmel látott, hallott, olvasott információt rögzít, amivel találkozik. (Legalább is egy ideig). Az agyunk a rögzített információkat éjszaka, az alvás REM fázisában feldolgozza. A legjobb példa erre a Makara féle Villám angol nyelvtanulási modell, ahol napi több órányi idegen nyelvi szöveget és a hozzá elhangzó magyar szöveget képes rögzíteni az agy. Ezt a rögzítést később, megfelelő gyakorlással meg lehet erősíteni, és el lehet juttatni a tartós megjegyzés, azaz a hosszútávú memória állapotába. Megfelelő alkalmazás típusú gyakorlással pedig működő nyelvtudást lehet építeni belőle.

Mindebből, mi következik?

Az, hogy a tanulás során nagyon fontos a figyelem, a koncentráció. A figyelem megfelelő irányultsága, a koncentráció alapfeltétele annak, hogy az eléd tárt ismereteket az elméd befogadja.

Első találkozás során, 4-5 új ismeretet juttathatsz el a rövidtávú memóriádba. Azt a 4-5 új ismeretet, amelyet a meg lévő ismereteidhez igazodva, a leginkább fontosnak ítélt az elméd.

A többi sem veszik el teljesen, csak olyan halvány benyomást tesz az elmédre, hogy azzal ebben az állapotban még nem tudsz mit kezdeni.

Az eddigiekből kiindulva érthető, hogy az ismeretszerzés nem egy passzív adat-betöltési folyamat. Nem csak észleljük az információt, hanem értelmileg fel is dolgozzuk azt. Egy részét tudatosan, más részét pedig az alvás REM fázisában, az akaratunktól függetlenül.

Eből következően, a hatékony tanulás nem működik megértés nélkül. Ahhoz, hogy egy információ célba vehesse a hosszútávú memóriánkat, meg kell értenünk azt.

Sokkal nehezebb egy olyan infromációt megjegyezni, amelyet nem értünk! Kerüld az ilyen passzív tanulást (magolás). Fontos, hogy értsd amit tanulsz!

Ha a tanulni kívánt anyagban ismeretlen szót találsz, ne haladj tovább!!!

Az elméd úgyis leragad ennél a szónál. Hiába olvasol tovább, az elméd a háttérben elkezdi keresni a szó értelmét, jelentését. Ennek pedig az esz az eredménye, hogy az ez után olvasottakra az elméd már nem figyel.

Állj meg az ismeretlen szónál, kifejezésnél. Végy elő egy szótárt, vagy szakkönyvet és tisztázd a szó, vagy a kifejezés (több szóból álló meghatározás) jelentését.

Zárj ki minden, a figyelmed zavaró tényezőt!
Kapcsold ki a figyelmedet elvonó zenét, a TV-t, …
Teremts a tanuláshoz megfelelő környezetet!

Az elménk tudatosan irtózik a felesleges ismételgetéstől! (Részben, ezért rossz módszer a magolás!) Ha első alkalommal nem figyelsz oda megfelelően, akkor a további, mélyítő és hiánypótló ismétlések sem lesznek megfelelően hatékonyak.

Minél nagyobb figyelmet, érdeklődést vagy képes fordítani a tananyag felé, annál jobban sikerül az első találkozás az ismeretanyaggal.

Ha a tudás egy épület, akkor az információval való első találkozás az épület alapja. Erre építheted fel hatékony, elemző ismétléssel a megjegyzett ismereteid tárházát (az épület falait).

A falakra pedig a tetőt, amelyet a gyakorlás során alakíthatsz ki. Szimbolikusan, a tető az ismeretek közt meglévő logikai kapcsolatok kiépítése, megszilárdítása, valamint az ismeretek rendszerének működtetéséhez szükséges logika kialakítása.

Az egyik volt diákom nagyon utálta a történelmet.
Nem bírta rávenni magát a történelemtanulásra.

Aztán kitalált egy remek módszert, amivel érdekessé és könnyen megjegyezhetővé tette a történelemleckéket. A módszer lényege a következő:

Kiszínezte a sztorit.
A megjegyezni kívánt történelmi eseményeket remek fantáziával színesítette.
Vizuális alkat lévén, a pozitív szereplőket elképzelte sárga fűszoknyában. A vezetőjük hosszú, földig érő fehér szakállal elmondja a beszédét, amelynek a lényege, hogy… Közben lángoló szekéren megérkeznek a rossz fiúk, akik …

A történetek e-féle vizuális kiszínezése érdekessé tette a számára a tananyagot, de még egy előnnyel járt. A jól elképzelt vizuális szituációk könnyen felidézhetőek lévén, játszva előhívhatóvá tették a számára az eredeti sztorit.

A tanulás második lépése:
Az elemző ismétlés

Az első ismétlést ne aznap, hanem másnap végezd el!

Ez megakadályozza, hogy a túl korai ismétléssel összezavard a rövidtávú memóriád.

Az agyunk az éjszakai alvás REM fázisában feldolgozza az aznap rögzített információkat, hatásokat, benyomásokat.

Kutatások igazolták, hogy másnap többre és jobban emlékszünk, mintha aznap este próbáljuk felidézni a "tanultakat".

Egy ismétlés nem elég!!!

Ahhoz, hogy tartósan megjegyezz egy információt, több, különböző időpontban elvégzett ismétlésre (felidézésre, a rögzítés megerősítésére) van szükség. Szükség van továbbá gyakorlásra, a megjegyzett ismeretek alkalmazására is.

Az elménk a tartós megjegyzés biológiai sajátosságaiból fakadóan, jellemzően csak többszöri ismétlést követően jegyzi meg tartósan a rögzíteni kívánt információt.

Ha átmész egy ápolt, friss gyepen, nem hagysz nagy nyomot magad után. A fűszálak hamar visszanyerik az eredeti állapotukat. Ha viszont gyakran és rendszeresen bejárod ugyanazt a nyomvonalat, akkor a lépéseid nyomán kikopik a fű. Bevésődik a gyepbe a járásod nyoma.

Ez azért van így, mert a rövidtávú memória a múlandó, kémiai úton megvalósított tárolást alkalmazza, a hosszútávú memória viszont átalakítja az agyunkat. Idegsejtek közt fizikai, szinaptikus kapcsolatok alakulnak ki és állandósulnak. Ezekhez a változásokhoz több idő és jellemzően többszöri behatás szükségeltetik.

Amikor legközelebb ismét megnézed az oktatóvideót, átnézed a jegyzeteid, elolvasod a tanulni valót, alkalmazod a megszerzett ismereteket, akkor megerősíted az addig megjegyzett információk rögzítését. Ezek az információk szép lassan átkerülnek a hosszútávú memóriádba (A megfelelő számú ismétlés után!).
Az ismétlések során, alkalmanként újabb 4-5 ismeretet rögzíthetsz a rövidtávú memóriádba.
Az ismétlések során nem csak a megjegyzett információk száma nő, hanem kikristályosodnak a tények közt feltárt összefüggések. Kialakul egy az adott anyag megértéséhez, az ismeretek alkalmazásához szükséges logika. A szakmai logika kialakításának legfontosabb eszköze a gyakorlás. A leghatékonyabb gyakorlás az ismeretek életszerű körülmények közt történő alkalmazása.

Sok tényező befolyásolja, hogy egy információt hányszor kell előhívni, ismételni ahhoz, hogy átkerülhessen a hosszútávú memóriádba.

- A "benyomás" intenzitása, hatása az elmédre.
- Az új információ érdekessége, fontossága.
- Az új ismerethez társítható, általad már ismert információk, összefüggések segítik az információ hosszútávú megjegyzését.

A meglévő tudás segíti az új ismeretek befogadását.
"A meglévő ismeretek megágyaznak az új ismeretek számára!"

Ne lepődj meg hát azon, hogy ha egy témában kevés ismerettel rendelkezel, akkor az elején nehezen érted az anyagot. Légy türelmes. Foglalkozz rendszeresen a tananyaggal, és meg fogod látni, hogy szép lassan összeáll a kép.

Azért írtam úgy, hogy "elemző ismétlés", mert ismétlés alatt nem azt értjük, hogy passzív módon ismételgeted a megjegyezni kívánt szavakat, mondatokat!

Az elemző ismétlés azt jelenti, hogy átgondolod az elhangzottakat. Megpróbálod megérteni, felfogni a tényeket és az azokat átszövő összefüggéseket.

Az elméd gyűlöli a monoton ismétlést! Nem jó módszer, ha fogod a tankönyvet és mondjuk ötször elolvasod. Az e-fajta passzív ismétlésnek igény csekély az eredményessége, ráadásul roppant unalmas és motivációt romboló.

E-helyett, a tanulás során készíts vázlatot a tanultakról. A vázlat lehet rajzos, elmetérkép, amelyre vizuális módon rögzíted a lényeges információkat. Az első ismétlést a vázlatból kiindulva végezd. Gondold át amit tanbultál. Ennek során kérdések merülnek fel benned, amelyekre keresd meg a megfelelő válaszokat. Egészítsd ki a vázlatod, ezen válaszok lényegével! Ha gyakorlati jellegű témát tanulsz, akkor próbáld ki a tanultakat. Vedd használatba amit tanultál. Ha elakadsz, térj vissza a tananyagra és keress válaszokat a probléma megoldására.

Az oktató videó alapján végzett tanulás esetén, a nagyon kevés alapismerettel bíró tanulóknak azt ajánljuk, hogy nézzék meg néhányszor az oktató videókat. Természetesen, ne egy nap többször, hanem más más napon végezzék az ismételt megtekintést. Addig végezzék ezt a szemlélődő ismétlést, amíg úgy nem érzik, hogy már mindent értenek.

Ezután kezdjenek bele a gyakorlásba. A gyakorlás során kiderül, hogy mi az, amit nem tudnak. Ezt orvosolandó, nyissák meg a megfelelő oktatóvideót és pótolják a szükséges ismereteket. Ez a szisztematikus, gyakorlaton alapuló tudásépítés, a tudásban meglévő hiányok, hibák szisztematikus felszámolása igen gyorsan elvezet a működő gyakorlati tudás felépítéséhez!

A témában némileg járatos tanulóknak azt ajánlom, hogy az első megtekintést követő napon próbálják utánunk csinálni, amit a videóban mutatunk. Ha elakadnak, nyissák meg a videót és tisztázzák, hogy milyen lépést felejtettek ki, vagy rontottak el a szükséges lépések közül.

A tanulás harmadik lépése:
A gyakorlás, az ismeretek alkalmazása

A legjobb ismétlés a gyakorlás, vagyis a megismert tudáselemek gyakorlatban történő alkalmazása. Ilyen gyakorlás egyébként a tanítás is. Próbáld meg másoknak elmagyarázni amit tanultál. Ha lehet, a saját szavaiddal is! Ez roppant hatásos gyakorlási technika.

A programkezelési ismeretek, és az egyéb, gyakorlati jellegű informatikai ismeretek tanulása során, nagy előnyt biztosít a számunkra az, hogy a tanultakat az első ismétlés során ki is próbálhatjuk. Ekkor nyilván elhagyható az elméleti síkon végzett ismétlés. Helyette sokkal célravezetőbb az ismertek gyakorlatban történő alkalmazása. Végezd el a bemutatott feladatokat annyiszor, amíg már segítség nélkül is képes leszel a végrehajtásukra.

A gyakorlat során is felmerülhetnek kérdéseid. Ezeket ne hagyd feledésbe merülni. Írd fel őket, majd keress válaszokat azokra. Itt nyilván nem lesz gondod a motivációval.

- – - – - – - – - – - – -

Amikor az új információnak nagyon erős, például drámai hatása van az elmédre, akkor előfordulhat, hogy az ismeret azonnal a hosszútávú memóriádba kerül. A megtanulni kíván ismeretek zömét azonban megfelelő alkalommal ismételni, használni (gyakorlás) kell ahhoz, hogy átkerülhessenek a hosszútávú memóriába.

Persze azt is tudnod kell, hogy a tudás nem csak a tények passzív, megjegyzett halmaza! Akkor beszélhetünk valódi, működő tudásról, ha a tények közt fennálló összefüggéseket is felismertük, megértettük és rögzítettük. Ha magunkévá tettük (pontosabban felépítettük) az ismeretek alkalmazásához szükséges logikát.

(Jó tudnod, hogy a hosszútávú memória sem őrzi meg örökké az ott tárolt információkat. Az idő múlásával a nem használt információk tárolási intenzitása halványul. Felbomlanak azok a hálózati emlékező struktúrák, amelyek formájában a hosszútávú információtárolás történik.)

Török József
vezető oktató
a Könnyentanulás.hu Kft ügyvezetője